Földrajzi elhelyezkedés

Kárpátalja Ukrajna nyugati részének egyik területe (megyéje), területe: 12,8 ezer km2. Lakossága 12 900 ezer fő. (ebből 157 ezer magyar nemzetiségű) Székhelye Ungvár. Jelentősebb települései: Munkács, Beregszász, Huszt, Szolyva, Rahó, Técső.

Kurucvár

A Neszamovite-tó

A Kárpát-medence észak-keleti szélén a Beszkidek keletről a Máramarosi havasok, délről a Tisza felső szakasza, nyugatról pedig az Ung völgye határolja. Tájai rendkívül változatosak, alföldi sík, folyóparti vidékektől egészen a Kárpátok magas hegységéig minden megtalálható itt. Itt erednek a Tisza és felső szakaszának mellékfolyói: Tarac, Talabor, Nagyág, Bozsa, Latorca, Ung, stb. Hegyei jelentős részét erdő borítja, legelőkkel tarkítva. A sík területeken illetve szelíd domboldalakon szántóföldek, gyümölcsösök, szőlők változatos képe utal az emberi tevékenységre, melynek előzményei több ezer évre is visszanyúlnak.

Kárpátalja története

Régészeti leletek alapján bizonyítható a lankásabb vidék megtelepültsége már az őskorban is s ez folyamatosnak tekinthető (halomsírok, földvárak tanúskodnak róla) egészen a honfoglalásig.

Kárpátalja területéhez kötődik a honfoglalás, a Rákóczi-szabadságharc, de jó néhány további ismert és kevésbé ismert esemény helyszíne is volt ez a vidék. A magyar államalapítás idején az északkeleti irányba vezető hadi és kereskedelmi útvonal védelme tudatosan szervezett településrendszert alakít ki, előttük a lakatlan erdős gyepűvidékkel. Ez a történelmi Borsova, Ung később Ugocsa, Bereg majd Máramaros vármegye. A tatárjárás után kővárak rendszere épül. A mohácsi vész után három részre szakadt Magyarországán erre a vidékre is nehéz idők jöttek. A királyi Magyarország és az erdélyi fejedelemség határvidékeként a terület többször cserélt gazdát.

Thököly Imre hadjárata is érintette az országrészt majd történelmi esemény volt Zrínyi Ilona hősies magatartása Munkácson, amikor három éven át (1686-1689) dacolt a császári ostromokkal A XVIII. majd a XIX. század de főként az 1867-es kiegyezést követő időszak Kárpátalján is változásokat, fejlődést hozott.

Az I. világháborút követően a Csehszlovák Köztársaság egyik tartománya. 1938. novemberében Kárpátalja déli rész az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz került, 1939. márciusában a többi rész is. 1945 júniusában a Szovjetunióhoz csatolták. 1991-től Ukrajnához tartozik.